Magyarországi ruszinokról

Felsőzsolcai ruszinok

2011.03.31

Breszti (Belarusszia) Nagyezsda Népi Táncegyüttes fellépése

Az évszázad árvize/További képek/

2010 júniusában Felsőzsolcán az évszázad árvize pusztított. Több napig víz alatt volt a város 90%-a. Mintegy 200 ház lebontásra ítéltetett, de a többi lakóházban is óriási károk keletkeztek. A másfél-két méteres víz behatolt a lakók pincéjébe, lakásaiba, szobáiba, minden lakott terület vízben állt és felázott a padlózat, átáztak a falak, tönkrementek a bútorok, használati tárgyak. E katasztrófa átélése súlyos lelki, anyagi terhet rótt a lakókra. Kárpátaljáról több éve áttelepült ruszin családok is megszenvedték e természeti csapást, az árvizet. 2010. októberében Felsőzsolcán megalakult a Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, hogy közösségbe tömörülve megpróbáljanak egymás segítségére lenni. Gazda Vilmos Felsőzsolcai Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Elnöke

Magyarországi ruszinokról

A magyar és a ruszin népet történelmileg szoros kapcsolat fűzi össze. A XVIII. század elején a ruszinok nagy számban csatlakoznak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz. Hősies helytállásukért Rákóczi leghűségesebb népének (gens fidelissima) nevezte őket. Az 1848-49-es szabadságharc idején is együtt harcoltak a magyarokkal Kossuth zászlója alatt. Hivatalos információt a ruszinok lélekszámáról először II. József által elrendelt népszámlálás (1784) adataiból kapunk.
Az 1990-es népszámlálás kiadványai a ruszinokat külön nem említették. A 2001. évi népszámlálás során 1113 fő vallotta anyanyelvének a ruszin nyelvet, 1098 fő tartotta magát ruszin nemzetiséghez tartozónak, 1292-en kötődtek a ruszin kultúrához, hagyományokhoz, míg összesen 1068 személy használta a ruszin nyelvet családi körben. A kisebbségi kötödéssel párhuzamosan feldolgozásra került állampolgársági adatok szerint a ruszin nemzetiségűek között mintegy 70% a magyar állampolgár (717 fő), míg az anyanyelvi csoportból magyar állampolgársággal mindösszesen 685 fő (61,5%) rendelkezik.
A ruszinok döntő többsége Budapesten és Pest megyében él, autentikus közösségeik viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye aprófalvaiban őshonosak. A ruszin nyelv (ugyan két egymástól eltérő változatban) két településen, Komlóskán és Múcsonyban tekinthető élő nyelvnek.

http://www.google.hu/#sclient=psy&hl=hu&q=ork%C3%B6&aq=f&aqi=g1g-o1&aql=&oq=&gs_rfai=&pbx=1&fp=73caa5fb0daf7a54

Képviselet

A ruszin közösség a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választások során nagy aktivitást mutatott. A fent részletezett 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest, összesen 2742 fő iratkozott fel a ruszin kisebbségi választói jegyzékbe. Míg 2002-ben összesen 31 kisebbségi önkormányzat (a fővárosi nélkül) alakult meg, addig 2006-ban számuk 52-re emelkedett. A választásra jogosult személyek száma 2391 fő. Ezek közül országos szinten mintegy 57,7 %-uk ment el a szavazni. Legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 72,6 %, legkisebb számban pedig Komárom-Esztergom megyében, ahol csupán 18,3%-os volt a részvételi arány. Két településen (Esztergom, Pomáz) 5 fő alatti volt a szavazók száma. Bővült a megyei szint is, hiszen a fővárosi önkormányzat mellett, még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyílt lehetőség megyei önkormányzat megválasztására.
Hét szervezet több mint 400 jelöltje indult a 260 képviselői helyért. A választás tulajdonképpen az eddigi önkormányzat és az őket támogató civil szervezetek, illetve a korábbi országos önkormányzat és az őket támogató civil szervezetek versengése. A választásokat követően a legtöbb mandátumot, összesen 110, ebből 102 önállóan a MARUSZE szerezte meg, míg a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület (HORUE) és Ruszin Kulturális Egyesülete (RKE) együtt összesen 129 mandátumot (az önálló és közösen indított jelöltek együtt).
"RUKISÖSZ" a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület a Borsod megyében található ruszin kisebbségi önkormányzatok próbálta összefogni. A 17 településből összesen 12 település indított közösen vagy önállóan jelölteket és egyedül Komlóskán nem kerültek megválasztásra (Komlóskán a MARUSZE jelöltjei nyertek), így összesen (közös és önálló jelölt együtt) 52 mandátumot szerzett. Az országos kisebbségi önkormányzati választások során, amelyre 4 szervezet (HORUE, MARUSZE, RUKISÖSZ, RKE) is állított listát, a mérleg nyelvét képezték. A BAZ megyei önkormányzat megalakításában viszont meghatározó szerepük volt, hiszen a megyében 39 önállóan megszerzett mandátumuk volt.
Az országos testület alakuló ülésére 2007. március hó 28. napján került sor. Az országos önkormányzat élére – a korábbi elnök támogatásával, Manajló András személyében új elnököt választottak. Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat működési költségeihez 2007-ben és 2008-ban 28,6 millió Ft állami költségvetési támogatásban részesült. Az önkormányzat hivatalának felállítására 2007-ben 8,5 millió Ft-os egyszeri támogatást kapott. 2009-ben az ORKÖ támogatása az általa alapított és fenntartott intézményekkel együtt 37,6 millió Ft.
Az ORKÖ elhelyezése céljából 2000-ben használatba adott Bp., XIV. ker. Gyarmat u. 85/B. szám alatt található ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról a 116/2006. (XII.5.) Korm.határozat rendelkezett. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal az erről szóló szerződés megkötésére 2006-ban sort került.
A Nekt. tv. 2005. évi módosítását követő új választási eljárás szerint 2007-ben területi önkormányzatot Budapesten és Borsod megyében alakíthattak a ruszinok. A fővárosi testület élén is váltás történt. Az eddigi MARUSZE által támogatott elnök helyett, a másik választási koalíció jelöltje került az elnöki posztba.
2008-ban a települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszere átalakult. A továbbfejlesztés nyomán a működő kisebbségi önkormányzatok mindegyike – az alapműködésük biztosítására – azonos mértékű, úgynevezett általános működési támogatásban részesül, az ellátott kisebbségi feladatok arányában pedig további, differenciált összegű éves működési támogatásban részesülnek. A ruszin kisebbségi önkormányzatok (települési és területi) 86,8%-a élt a feladatalapú támogatás igénylésének lehetőségével. A települési ruszin kisebbségi önkormányzatok esetében 2008-ban 8%-al növekedett az állami támogatás mértéke, az 52 ruszin települési kisebbségi önkormányzat míg 2007-ben 33.280.000 Ft állami támogatásban részesült, 2008-ban ennek mértéke közel 36 millió Ft volt. A két területi ruszin kisebbségi önkormányzat (főváros és Borsod megye) esetében az állami támogatás a 2007. évi 1.820.000 Ft-ról 2008-ban 2.169.406 Ft-ra emelkedett, ami 19,2%-os növekedést jelent.

Oktatás

A magyarországi ruszin nyelvoktatás két településen folyik intézményi keretek között Múcsonyban és Komlóskán. Komlóska hagyományosan ruszin településnek tekinthető, az itt élők fele – az idősek és középkorúak – beszélik is a ruszin nyelvet. (A település 330 lakosából a 2001. évi népszámlálás során 60 fő vallotta magát a ruszin nemzetiséghez tartozónak, anyanyelvűnek 51 fő és 95 személy nyilatkozta, hogy családi és baráti körben használja a ruszin nyelvet). Az Oktatási Minisztérium a 2004/2005 tanévtől a kiegészítő kisebbségi oktatást megvalósító nyelvoktató kisebbségi iskolák létrehozását és működését támogatja, amely a vasárnapi iskolák új, intézményesített formája. Többek között ez indokolta, hogy Komlóska Község Önkormányzata 2004. évben létrehozta a Ruszin Általános Művelődési Központot, amely magába foglalja a Napköziotthonos Óvodát, az Általános Iskolát, a Művelődési Házat és a Könyvtárat. A település nehéz anyagi helyzete ellenére felvállalta, hogy intézményi keretek között biztosítja a ruszin nyelv oktatásához, a ruszin kultúra és hagyományok megőrzéséhez szükséges feltételeket. Az óvoda 2007-ben bölcsődei csoporttal bővült, itt továbbra is nyelvoktató formában zajlik a ruszin nyelv megismertetése. Az ÁMK két intézményegysége (Általános Iskola és Könyvtár- Teleház) fűtéskorszerűsítésére 2008-ban 4.417.650 Ft állami támogatásban részesült.

Kultúra, intézmények

Az ORKÖ 2004. évben alapította meg a magyarországi ruszin kisebbség első intézményeit: Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteményét és Kiállítóhelyét és a Magyarországi Ruszinok Könyvtárát. A 2006-os költségvetési évtől kezdődően az országos önkormányzat költségvetésében kerül elkülönítésre a két intézmény működési támogatása. Az ORKÖ által fenntartott intézmények működési költségeire 2007. évi költségvetési törvényben 6 millió, 2008-ban 6,3 millió Ft, míg 2009-ben 7,8 millió Ft került elkülönítésre.
Az ORKŐ a Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteményét és Kiállítóhelye feladatainak bővítéseként 2007-ben művésztelepet hozott létre, amelyhez 2007-ben és 2008-ban 1,5 millió Ft állami támogatásban részesült. Céljuk hagyományaik továbbörökítése mellett új lendületet adni a ruszin képzőművészet szélesebb körben való megismerésének, illetve az intézmény gondozásában egy értékes és folyamatosan bővülő ruszin képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Az első Nemzetközi Ruszin Művésztelep ünnepélyes megnyitójára 2007. október 27-én Komlóskán került sor.
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 2008-ban 25 program megvalósításához 3.848.300 Ft, 2009-ben 23 programhoz 2.513.800,- Ft támogatásban részesítette a ruszin pályázókat.
A ruszin közösség esetében egyenlőre megoldatlan az állandó és rendszeres hitélet, nem áll rendelkezésükre saját templom. Szertartásaikat nagyobb ünnepeik környékén görög katolikus templomokban egyházi szláv nyelven tartják. Az ORKÖ 2007-ben kezdeményezte a közösség számára nagy jelentőségű búcsújáróhelyen, Máriapócson ruszin görög katolikus fatemplom felépítését.

Média

Az ORKÖ 2003-ban alapította a Ruszin Világ című folyóiratot, amely a Kisebbségi Közalapítványtól 2008-ban (12 hónap) 6.000.000 Ft, 2009-ben (10 hónap) 3.979.264,- Ft támogatásban részesült.
A Magyar Rádió nemzetiségi műsorai 2007. február 1-től egy önálló középhullámú, az ország egész területén elérhető adóhálózaton hallhatók. Az M4 valamennyi hazai kisebbség számára sugároznak anyanyelvű rádióműsort. Az ukránoknak heti 30 perces anyanyelvű rádióműsora van. Az MR4-es adásait műholdról is sugározzák a nap 24 órájában, de elérhetők és letölthetők a közszolgálati rádió www.radio.hu internetes honlapjáról is.
A Magyar Televízió mind a 13 magyarországi kisebbség részére ad anyanyelvű műsort. A nemzetiségi adások elérhetők a világhálón. A ruszinoknak havi rendszerességgel jelentkező Rondó c. nemzetiségi műsorban van átlagban 6-8 perces anyanyelvű televíziós programja.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, de nagyobb számban Budapesten és környékén, valamint még Szabolcs megyében. Ez volt az a nemzetiség, amelynek a rendszerváltást megelőző rezsim államhatalma szerint nem volt létjogosultsága Magyarországon, ezért a hazai ruszinok 1991-ig kénytelenek voltak szlovákoknak vallani magukat. Ezzel kettős asszimilálódási folyamatnak voltak kitéve, a magyarnak és a szlováknak. Az 1941-es népszámlálás idején a ruszinok (rutének) több mint félmilliós lélekszámban éltek az akkori Magyarországon, mára becslések szerint számuk 6000 fő körül mozog. Az asszimiláció ellenére a hazai ruszinság több településen (Mucsony, Komlóska) megőrizte nyelvét, kultúráját, néptáncait, népdalait. Mert mélyen vallásos nemzetiség a ruszin, nem fordult el görög katolikus egyházától, vallását ma is gyakorolja, itt-ott anyanyelvén is. Az elmúlt 50 év felmérhetetlen károkat okozott e "kis" nemzetiség körében nem csak Magyarországon, de Közép-Kelet-Európa számos országában, ahol ruszinok élnek. Magyarországi ruszin vagy ruszin származású települések: Mucsony (Ruszin Múzeum),Komlóska (Tájház),Galvács, Abod, Irota, Rakaca, Viszló, Gadna,Rakacaszend, Garadna, Felsővadász, Abaújszolnok, Homrogd, Csobád, Abaújszántó, Boldogkőváralja,Miskolc-Görömböly, Mogyoróska, Sátoraljaújhely, Rudabányácska, Sárospatak-Végardó, Baskó,Filkeháza, Sajópálfala, Máriapócs, Mándok, Hajdúdorog, Szendrő, Szalonna, Tornabarakony, Hejőkeresztúr, Eperjeske, Vajdácska, Felsővadász, Abaújlak, Andrástanya, Baktakék, Füzér, Kány….
A hazai ruszinság önszerveződése 1991-ben Komlóskán kezdődött, ahol is létrehozták a Magyarországi Ruszinok Szervezetét. A szervezet elsődleges célja volt ismertetni (taxáltatni) aruszinokat. Ezután került sor az érdemi munkára, melynek ma már igen látványos eredményei vannak, mégpedig: a kétnyelvű ruszin-magyar, havonta megjelenő Ruszinszkij Zsyvot címűfolyóirat, a ruszin nyelvet oktató általános iskola Mucsonyban, a Magyarországi Ruszin Tudományos Intézet Budapesten, a Magyarországi Andy Warhol Művészeti Társaság Budapesten,a Drany (Holló) Néptánc Egyesület Budapesten, a Ruszin Tanszék a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán, havonta egyszer ruszin nyelvű adás a Rondó című nemzetiségi műsorban, az MTV-ben, ruszin televíziós magazin műsor a Zemplén TV-ben hetente Sátoraljaújhelyen, több népdalkórus működik Mucsonyban és Komlóskán, ahol az elsőben Ruszin Múzeum, a másik településen pedig tájház áll az érdeklődők rendelkezésére.
Mai Magyarországon főleg az északkeleti megyék helységeiben élnek ruszinok, főleg kis községekben.Mivel a múlt rendszerben a magyar kormányzat a ruszinokat a hazai szlováksághoz sorolta, nem lehetett sem saját szervezetük, sem pedig iskolahálózatuk. Ezért a ruszin szülők gyermekei csupán szlovák vagy magyar iskolában tanulhattak.
Mivel ruszin óvodák, iskolák nem voltak, nem alakulhatott ki ruszin értelmiségi réteg, sem pedig ruszin irodalom, Sőt, a ruszin irodalmat értő olvasóközösség sem. Ez az oka annak, hogy jelenleg a magyarországi ruszinoknak csak egyetlenegy költője van, aki hihetetlen erőfeszítések árán próbálja leküzdeni azokat az akadályokat és ellentmondásokat, melyeket költői pályája elé gördített a történelem.
Most, hogy a rendszerváltás után a magyar kormányzat elismeri a hazai ruszin kisebbséget, már csak az egységes ruszin irodalmi nyelv megteremtése volt a feltétele annak, hogy bevezessék az óvodai és általános iskolai ruszin nyelvű oktatást. Azóta megvalósult a ruszin nyelv kodifikálása is.
Az egységes ruszin irodalmi nyelv után a sovén, áltudományos szemlélet által megtévesztett ukránoknak is kell ismerniük végre, hogy a ruszin nyelv nem ukrán nyelvjárás, hanem ugyanolyan önálló szláv nyelv, mint például az ukrán vagy a többi.