 |
Magyarországi
ruszinokról  |
Felsőzsolcai
ruszinok
2011.03.31
Breszti (Belarusszia) Nagyezsda Népi Táncegyüttes
fellépése
Az
évszázad árvize/További
képek/
2010
júniusában Felsőzsolcán az évszázad
árvize pusztított. Több napig víz alatt
volt a város 90%-a. Mintegy 200 ház lebontásra
ítéltetett, de a többi lakóházban is óriási
károk keletkeztek. A másfél-két méteres
víz behatolt a lakók pincéjébe, lakásaiba,
szobáiba, minden lakott terület vízben állt
és felázott a padlózat, átáztak a falak,
tönkrementek a bútorok, használati tárgyak.
E katasztrófa átélése súlyos lelki, anyagi
terhet rótt a lakókra. Kárpátaljáról több
éve áttelepült ruszin családok is megszenvedték
e természeti csapást, az árvizet. 2010.
októberében Felsőzsolcán megalakult a Ruszin
Kisebbségi Önkormányzat, hogy
közösségbe tömörülve megpróbáljanak egymás
segítségére lenni.
Gazda
Vilmos
Felsőzsolcai Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
Elnöke |
|
Magyarországi
ruszinokról
A
magyar és a ruszin népet történelmileg szoros
kapcsolat fűzi össze. A XVIII. század elején a
ruszinok nagy számban csatlakoznak a II. Rákóczi
Ferenc vezette szabadságharchoz. Hősies helytállásukért
Rákóczi leghűségesebb népének (gens fidelissima)
nevezte őket. Az 1848-49-es szabadságharc idején
is együtt harcoltak a magyarokkal Kossuth zászlója
alatt. Hivatalos információt a ruszinok lélekszámáról
először II. József által elrendelt népszámlálás
(1784) adataiból kapunk.
Az
1990-es népszámlálás kiadványai a ruszinokat külön
nem említették. A 2001. évi népszámlálás során
1113 fő vallotta anyanyelvének a ruszin nyelvet,
1098 fő tartotta magát ruszin nemzetiséghez tartozónak,
1292-en kötődtek a ruszin kultúrához, hagyományokhoz,
míg összesen 1068 személy használta a ruszin nyelvet
családi körben. A kisebbségi kötödéssel párhuzamosan
feldolgozásra került állampolgársági adatok szerint
a ruszin nemzetiségűek között mintegy 70% a magyar
állampolgár (717 fő), míg az anyanyelvi csoportból
magyar állampolgársággal mindösszesen 685 fő (61,5%)
rendelkezik.
A
ruszinok döntő többsége Budapesten és Pest megyében
él, autentikus közösségeik viszont Borsod-Abaúj-Zemplén
megye aprófalvaiban őshonosak. A ruszin nyelv
(ugyan két egymástól eltérő változatban) két településen,
Komlóskán és Múcsonyban tekinthető élő nyelvnek.
http://www.google.hu/#sclient=psy&hl=hu&q=ork%C3%B6&aq=f&aqi=g1g-o1&aql=&oq=&gs_rfai=&pbx=1&fp=73caa5fb0daf7a54
Képviselet
A
ruszin közösség a 2006. évi kisebbségi önkormányzati
választások során nagy aktivitást mutatott. A
fent részletezett 2001. évi népszámlálási adatokhoz
képest, összesen 2742 fő iratkozott fel a ruszin
kisebbségi választói jegyzékbe. Míg 2002-ben összesen
31 kisebbségi önkormányzat (a fővárosi nélkül)
alakult meg, addig 2006-ban számuk 52-re emelkedett.
A választásra jogosult személyek száma 2391 fő.
Ezek közül országos szinten mintegy 57,7 %-uk
ment el a szavazni. Legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében 72,6 %, legkisebb számban pedig Komárom-Esztergom
megyében, ahol csupán 18,3%-os volt a részvételi
arány. Két településen (Esztergom, Pomáz) 5 fő
alatti volt a szavazók száma. Bővült a megyei
szint is, hiszen a fővárosi önkormányzat mellett,
még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyílt lehetőség
megyei önkormányzat megválasztására.
Hét szervezet több mint 400 jelöltje indult a
260 képviselői helyért. A választás tulajdonképpen
az eddigi önkormányzat és az őket támogató civil
szervezetek, illetve a korábbi országos önkormányzat
és az őket támogató civil szervezetek versengése.
A választásokat követően a legtöbb mandátumot,
összesen 110, ebből 102 önállóan a MARUSZE szerezte
meg, míg a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi
Egyesület (HORUE) és Ruszin Kulturális Egyesülete
(RKE) együtt összesen 129 mandátumot (az önálló
és közösen indított jelöltek együtt).
"RUKISÖSZ"
a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület
a Borsod megyében található ruszin kisebbségi
önkormányzatok próbálta összefogni. A 17 településből
összesen 12 település indított közösen vagy önállóan
jelölteket és egyedül Komlóskán nem kerültek megválasztásra
(Komlóskán a MARUSZE jelöltjei nyertek), így összesen
(közös és önálló jelölt együtt) 52 mandátumot
szerzett. Az országos kisebbségi önkormányzati
választások során, amelyre 4 szervezet (HORUE,
MARUSZE, RUKISÖSZ, RKE) is állított listát, a
mérleg nyelvét képezték. A BAZ megyei önkormányzat
megalakításában viszont meghatározó szerepük volt,
hiszen a megyében 39 önállóan megszerzett mandátumuk
volt.
Az
országos testület alakuló ülésére 2007. március
hó 28. napján került sor. Az országos önkormányzat
élére – a korábbi elnök támogatásával, Manajló
András személyében új elnököt választottak. Az
Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat működési
költségeihez 2007-ben és 2008-ban 28,6 millió
Ft állami költségvetési támogatásban részesült.
Az önkormányzat hivatalának felállítására 2007-ben
8,5 millió Ft-os egyszeri támogatást kapott. 2009-ben
az ORKÖ támogatása az általa alapított és fenntartott
intézményekkel együtt 37,6 millió Ft.
Az
ORKÖ elhelyezése céljából 2000-ben használatba
adott Bp., XIV. ker. Gyarmat u. 85/B. szám alatt
található ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról
a 116/2006. (XII.5.) Korm.határozat rendelkezett.
A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal az erről szóló
szerződés megkötésére 2006-ban sort került.
A
Nekt. tv. 2005. évi módosítását követő új választási
eljárás szerint 2007-ben területi önkormányzatot
Budapesten és Borsod megyében alakíthattak a ruszinok.
A fővárosi testület élén is váltás történt. Az
eddigi MARUSZE által támogatott elnök helyett,
a másik választási koalíció jelöltje került az
elnöki posztba.
2008-ban
a települési és területi kisebbségi önkormányzatok
támogatási rendszere átalakult. A továbbfejlesztés
nyomán a működő kisebbségi önkormányzatok mindegyike
– az alapműködésük biztosítására – azonos mértékű,
úgynevezett általános működési támogatásban részesül,
az ellátott kisebbségi feladatok arányában pedig
további, differenciált összegű éves működési támogatásban
részesülnek. A ruszin kisebbségi önkormányzatok
(települési és területi) 86,8%-a élt a feladatalapú
támogatás igénylésének lehetőségével. A települési
ruszin kisebbségi önkormányzatok esetében 2008-ban
8%-al növekedett az állami támogatás mértéke,
az 52 ruszin települési kisebbségi önkormányzat
míg 2007-ben 33.280.000 Ft állami támogatásban
részesült, 2008-ban ennek mértéke közel 36 millió
Ft volt. A két területi ruszin kisebbségi önkormányzat
(főváros és Borsod megye) esetében az állami támogatás
a 2007. évi 1.820.000 Ft-ról 2008-ban 2.169.406
Ft-ra emelkedett, ami 19,2%-os növekedést jelent.
Oktatás
A
magyarországi ruszin nyelvoktatás két településen
folyik intézményi keretek között Múcsonyban és
Komlóskán. Komlóska hagyományosan ruszin településnek
tekinthető, az itt élők fele – az idősek és középkorúak
– beszélik is a ruszin nyelvet. (A település 330
lakosából a 2001. évi népszámlálás során 60 fő
vallotta magát a ruszin nemzetiséghez tartozónak,
anyanyelvűnek 51 fő és 95 személy nyilatkozta,
hogy családi és baráti körben használja a ruszin
nyelvet). Az Oktatási Minisztérium a 2004/2005
tanévtől a kiegészítő kisebbségi oktatást megvalósító
nyelvoktató kisebbségi iskolák létrehozását és
működését támogatja, amely a vasárnapi iskolák
új, intézményesített formája. Többek között ez
indokolta, hogy Komlóska Község Önkormányzata
2004. évben létrehozta a Ruszin Általános Művelődési
Központot, amely magába foglalja a Napköziotthonos
Óvodát, az Általános Iskolát, a Művelődési Házat
és a Könyvtárat. A település nehéz anyagi helyzete
ellenére felvállalta, hogy intézményi keretek
között biztosítja a ruszin nyelv oktatásához,
a ruszin kultúra és hagyományok megőrzéséhez szükséges
feltételeket. Az óvoda 2007-ben bölcsődei csoporttal
bővült, itt továbbra is nyelvoktató formában zajlik
a ruszin nyelv megismertetése. Az ÁMK két intézményegysége
(Általános Iskola és Könyvtár- Teleház) fűtéskorszerűsítésére
2008-ban 4.417.650 Ft állami támogatásban részesült.
Kultúra,
intézmények
Az
ORKÖ 2004. évben alapította meg a magyarországi
ruszin kisebbség első intézményeit: Magyarországi
Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteményét és Kiállítóhelyét
és a Magyarországi Ruszinok Könyvtárát. A 2006-os
költségvetési évtől kezdődően az országos önkormányzat
költségvetésében kerül elkülönítésre a két intézmény
működési támogatása. Az ORKÖ által fenntartott
intézmények működési költségeire 2007. évi költségvetési
törvényben 6 millió, 2008-ban 6,3 millió Ft, míg
2009-ben 7,8 millió Ft került elkülönítésre.
Az
ORKŐ a Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális
Gyűjteményét és Kiállítóhelye feladatainak bővítéseként
2007-ben művésztelepet hozott létre, amelyhez
2007-ben és 2008-ban 1,5 millió Ft állami támogatásban
részesült. Céljuk hagyományaik továbbörökítése
mellett új lendületet adni a ruszin képzőművészet
szélesebb körben való megismerésének, illetve
az intézmény gondozásában egy értékes és folyamatosan
bővülő ruszin képzőművészeti gyűjtemény létrehozása.
Az első Nemzetközi Ruszin Művésztelep ünnepélyes
megnyitójára 2007. október 27-én Komlóskán került
sor.
A
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért
Közalapítvány 2008-ban 25 program megvalósításához
3.848.300 Ft, 2009-ben 23 programhoz 2.513.800,-
Ft támogatásban részesítette a ruszin pályázókat.
A
ruszin közösség esetében egyenlőre megoldatlan
az állandó és rendszeres hitélet, nem áll rendelkezésükre
saját templom. Szertartásaikat nagyobb ünnepeik
környékén görög katolikus templomokban egyházi
szláv nyelven tartják. Az ORKÖ 2007-ben kezdeményezte
a közösség számára nagy jelentőségű búcsújáróhelyen,
Máriapócson ruszin görög katolikus fatemplom felépítését.
Média
Az
ORKÖ 2003-ban alapította a Ruszin
Világ című folyóiratot, amely a Kisebbségi Közalapítványtól
2008-ban (12 hónap) 6.000.000 Ft, 2009-ben (10
hónap) 3.979.264,- Ft támogatásban részesült.
A
Magyar Rádió nemzetiségi műsorai 2007. február
1-től egy önálló középhullámú, az ország egész
területén elérhető adóhálózaton hallhatók. Az
M4 valamennyi hazai kisebbség számára sugároznak
anyanyelvű rádióműsort. Az ukránoknak heti 30
perces anyanyelvű rádióműsora van. Az MR4-es adásait
műholdról is sugározzák a nap 24 órájában, de
elérhetők és letölthetők a közszolgálati rádió
www.radio.hu internetes honlapjáról is.
A
Magyar Televízió mind a 13 magyarországi kisebbség
részére ad anyanyelvű műsort. A nemzetiségi adások
elérhetők a világhálón. A ruszinoknak havi rendszerességgel
jelentkező Rondó c. nemzetiségi műsorban van átlagban
6-8 perces anyanyelvű televíziós programja.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
élnek, de nagyobb számban Budapesten és
környékén, valamint még Szabolcs
megyében. Ez volt az a nemzetiség, amelynek
a rendszerváltást megelőző rezsim államhatalma
szerint nem volt létjogosultsága Magyarországon,
ezért a hazai ruszinok 1991-ig
kénytelenek voltak szlovákoknak vallani magukat.
Ezzel kettős asszimilálódási folyamatnak voltak
kitéve, a magyarnak és a szlováknak. Az 1941-es
népszámlálás idején a ruszinok (rutének) több
mint félmilliós lélekszámban éltek az akkori Magyarországon,
mára becslések szerint számuk 6000 fő
körül mozog. Az asszimiláció ellenére a hazai
ruszinság több településen (Mucsony, Komlóska)
megőrizte nyelvét, kultúráját, néptáncait,
népdalait. Mert mélyen vallásos nemzetiség a ruszin,
nem fordult el görög katolikus egyházától, vallását
ma is gyakorolja, itt-ott anyanyelvén is. Az elmúlt
50 év felmérhetetlen károkat
okozott e "kis" nemzetiség körében nem
csak Magyarországon, de Közép-Kelet-Európa
számos országában, ahol ruszinok élnek.
Magyarországi ruszin vagy ruszin származású
települések: Mucsony (Ruszin Múzeum),Komlóska
(Tájház),Galvács, Abod, Irota, Rakaca, Viszló,
Gadna,Rakacaszend, Garadna, Felsővadász, Abaújszolnok,
Homrogd, Csobád, Abaújszántó, Boldogkőváralja,Miskolc-Görömböly,
Mogyoróska, Sátoraljaújhely, Rudabányácska, Sárospatak-Végardó,
Baskó,Filkeháza, Sajópálfala, Máriapócs, Mándok,
Hajdúdorog, Szendrő, Szalonna, Tornabarakony,
Hejőkeresztúr, Eperjeske, Vajdácska, Felsővadász,
Abaújlak, Andrástanya, Baktakék, Füzér, Kány….
A hazai ruszinság önszerveződése 1991-ben
Komlóskán kezdődött, ahol is létrehozták
a Magyarországi Ruszinok Szervezetét.
A szervezet elsődleges célja volt ismertetni (taxáltatni)
aruszinokat. Ezután került sor az érdemi munkára,
melynek ma már igen látványos eredményei vannak,
mégpedig: a kétnyelvű ruszin-magyar, havonta
megjelenő Ruszinszkij Zsyvot címűfolyóirat, a
ruszin nyelvet oktató általános iskola Mucsonyban,
a Magyarországi Ruszin Tudományos Intézet Budapesten,
a Magyarországi Andy Warhol Művészeti Társaság
Budapesten,a Drany (Holló) Néptánc Egyesület Budapesten,
a Ruszin Tanszék a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán,
havonta egyszer ruszin nyelvű adás a Rondó című
nemzetiségi műsorban, az MTV-ben, ruszin televíziós
magazin műsor a Zemplén TV-ben hetente Sátoraljaújhelyen,
több népdalkórus működik Mucsonyban és Komlóskán,
ahol az elsőben Ruszin Múzeum, a másik településen
pedig tájház áll az érdeklődők rendelkezésére.
Mai
Magyarországon főleg az északkeleti
megyék helységeiben élnek ruszinok, főleg
kis községekben.Mivel a múlt rendszerben a magyar
kormányzat a ruszinokat a hazai szlováksághoz
sorolta, nem lehetett sem saját szervezetük, sem
pedig iskolahálózatuk. Ezért a ruszin szülők gyermekei
csupán szlovák vagy magyar iskolában tanulhattak.
Mivel ruszin óvodák, iskolák nem voltak, nem alakulhatott
ki ruszin értelmiségi réteg, sem pedig ruszin
irodalom, Sőt, a ruszin irodalmat értő olvasóközösség
sem. Ez az oka annak, hogy jelenleg a magyarországi
ruszinoknak csak egyetlenegy költője van, aki
hihetetlen erőfeszítések árán próbálja leküzdeni
azokat az akadályokat és ellentmondásokat, melyeket
költői pályája elé gördített a történelem.
Most, hogy a rendszerváltás után a magyar kormányzat
elismeri a hazai ruszin kisebbséget, már csak
az egységes ruszin irodalmi nyelv megteremtése
volt a feltétele annak, hogy bevezessék az óvodai
és általános iskolai ruszin nyelvű oktatást. Azóta
megvalósult a ruszin nyelv kodifikálása is.
Az egységes ruszin irodalmi nyelv után a sovén,
áltudományos szemlélet által megtévesztett ukránoknak
is kell ismerniük végre, hogy a ruszin nyelv nem
ukrán nyelvjárás, hanem ugyanolyan önálló szláv
nyelv, mint például az ukrán vagy a többi.
|
 |