 |
A
mi egyházunk  |
Kocsis
Fülöp görög katolikus megyéspüspök karácsonyi
üdvözlete
Szeretett
Ruszin Testvéreim!
Régi
jellegzetes hagyomány, hogy a betlehemesek
behozzák a kis jászlat, a pásztorok odatérdepelnek
a kis Jézushoz, neki ajándékot adnak, előtte
énekelnek, táncolnak. Ezek az alakok mindig
mi is vagyunk. Minket ábrázolnak, helyettünk
térdepelnek, énekelnek, táncolnak. Azt a
vágyunkat fejezik ki, hogy mi is ott lehessünk
a Kis Jézus közelében, mi is imádhassuk
Őt úgy, ahogyan illik és kell. A kolindáláskor
sem csupán azt szeretnénk, hogy jól kiénekelhessük
magunkat. Ilyenkor újra gyermekké válunk.De
nem csak könnyes szemmel fölidézve saját
gyermekkorunkat. |
|
Sokkal
több történik ennél! Jézus azt mondta, "ilyeneké
az Isten országa". "Ha nem lesztek olyanok,
mint a gyermek, nem mentek be az Isten országába.
Ezért érezzük szívünkhöz oly közel a Karácsony
ünnepét. Térdeplő, éneklő gyermekké válva közel
kerülhetünk ehhez a szent titokhoz. Karácsonykor
az Isten kicsinnyé teszi magát, hogy befogadhassuk
Őt. Ne féljünk ilyenkor attól, hogy mi is újra
kicsinnyé váljunk. Ez segít minket nem csak abban,
hogy valóban közel kerülhessünk hozzá, hanem ahhoz
is, hogy egymáshoz is közel kerüljünk. Amikor
megfeledkezünk arról, hogy nagynak, erősnek akarjunk
feltűnni, amikor lehullanak rólunk a naponta fölvett
szerepek, amikor szükségtelenné válik, hogy másnak
adjunk ki magunkat, akkor végre önmagunk lehetünk.
Milyen könnyű, milyen fölszabadító érzés ez! Karácsony
ajándéka. Éppen ezért jött el az Úr, hogy önmagunk
lehessünk. Hogy a bűnt letéve azzá váljunk, aminek
Ő elképzelt és megteremtett minket. Ezért is olyan
fölszabadító érzés ez, mert közelebb kerülünk
a rólunk alkotott isteni tervhez. Mindnyájunkhoz
szermélyesen eljött Jézus. Mindnyájunkat személyesen
tanít, emel, bátorít. És lám, ekkor válunk igazán
testvéreivé egymásnak is. Álcák és szerepek lehullva
végre igazán egymáshoz fordulatunk, igazán egymásra
találunk. Így van közösségalkotó ereje ez ünnepnek.
Sőt, családdá tesz bennünket, egy családdá, ahol
mindnyájan egymásnak testvérei vagyunk. Az Atyának
fiai, a Fiúnak testvérei, a Szentlélekben a szentháromságos
közösség családtagjai. Ennél nagyobb ajándékot
ember nem kaphat se Karácsonykor se máskor!
+ Fülöp
Görög
Katolikus Kegytemplom
4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Iroda: Tel.: (42) 385-142
Zarándokok
fogadása, vezetés, gk. és rk. szentmise
előzetes megbeszélés szerint a Kegytemplom
irodájában történik. A Máriapócsi búcsúk
rendje, valamint a búcsúk és hétköznapok
Istentiszteleti rendje az Egyház link alatt,
az étkezés, szállás és lelki programok szervezésével
kapcsolatos információk pedig a Lelkigyakorlatos-
és Zarándokház link alatt találhatók meg.
Kegykép: A kegyhely kialakulásában alapvető
szerepe volt a könnyezés csodájának, amely
miatt az egykori fatemplom helyén megépítették
a mai bazilikát.E csoda története 1696-ban
kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben
az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy
az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből
könnyek folynak, az arcvonásai fájdalmat
tükröznek. A templomi gyülekezet is csakhamar
tudomást szerzett a csodás könnyezésről.Másnap
nagy tömeg vonult a templomba. A szomszédos
Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt
haldokló gyermekét emelte a képhez; a gyermek
megérintette a képet és meggyógyult. A boldog
anya drágaköves gyűrűt helyezett a kép elé,
ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi
Máriát hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó
sorát. A kép könnyezése megszakításokkal
november 4.-től december 8.-ig tartott.
I. Lipót osztrák császár és magyar király
a történtek alapján az egri püspökhöz intézett
rendeletével a könnyező Mária-képet Bécsbe
vitette. Már a kép Bécsbe szállításakor,
útközben is számos másolat készült a csodás
képről.Egy ilyen másolat került az eredeti
helyére Máriapócson is. Az új pócsi kép,
az elsőhöz hasonlóan, először 1715-ben kezdett
könnyezni. |
|
|
Augusztus
1.-én, 2.-án és 5.-én hullatott sűrű könnyeket.
A történteket bizottság vizsgálta meg, és megállapította,
hogy a templomot Mária csodás könnyei másodszor
is megszentelt hellyé tették. A kép másodszor
1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal
szinte egy egész hónapon át. A könnyezés tényét
egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte
és megállapította a könnyhullás valódiságát. 1948-ban
XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot bazilika
rangra emelte. Így épült a nyírségi tájba a máriapócsi
kegytemplom a híres Mária-képpel, erőteljesen
meghatározva az itt élők életét, befolyásolva
jelenüket és jövőjüket.2003-ban
Máripócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként,
felvételt nyert az Európai Máriás Hálózat-ba,
mint az a hely, ahol Mária könnyei bűnbánatot
ébresztenek, könnyeket fakasztanak, és megtérést
eredményeznek.
|
 |