A mi egyházunk

Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök karácsonyi üdvözlete

Szeretett Ruszin Testvéreim!

Régi jellegzetes hagyomány, hogy a betlehemesek behozzák a kis jászlat, a pásztorok odatérdepelnek a kis Jézushoz, neki ajándékot adnak, előtte énekelnek, táncolnak. Ezek az alakok mindig mi is vagyunk. Minket ábrázolnak, helyettünk térdepelnek, énekelnek, táncolnak. Azt a vágyunkat fejezik ki, hogy mi is ott lehessünk a Kis Jézus közelében, mi is imádhassuk Őt úgy, ahogyan illik és kell. A kolindáláskor sem csupán azt szeretnénk, hogy jól kiénekelhessük magunkat. Ilyenkor újra gyermekké válunk.De nem csak könnyes szemmel fölidézve saját gyermekkorunkat.

Sokkal több történik ennél! Jézus azt mondta, "ilyeneké az Isten országa". "Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek, nem mentek be az Isten országába. Ezért érezzük szívünkhöz oly közel a Karácsony ünnepét. Térdeplő, éneklő gyermekké válva közel kerülhetünk ehhez a szent titokhoz. Karácsonykor az Isten kicsinnyé teszi magát, hogy befogadhassuk Őt. Ne féljünk ilyenkor attól, hogy mi is újra kicsinnyé váljunk. Ez segít minket nem csak abban, hogy valóban közel kerülhessünk hozzá, hanem ahhoz is, hogy egymáshoz is közel kerüljünk. Amikor megfeledkezünk arról, hogy nagynak, erősnek akarjunk feltűnni, amikor lehullanak rólunk a naponta fölvett szerepek, amikor szükségtelenné válik, hogy másnak adjunk ki magunkat, akkor végre önmagunk lehetünk. Milyen könnyű, milyen fölszabadító érzés ez! Karácsony ajándéka. Éppen ezért jött el az Úr, hogy önmagunk lehessünk. Hogy a bűnt letéve azzá váljunk, aminek Ő elképzelt és megteremtett minket. Ezért is olyan fölszabadító érzés ez, mert közelebb kerülünk a rólunk alkotott isteni tervhez. Mindnyájunkhoz szermélyesen eljött Jézus. Mindnyájunkat személyesen tanít, emel, bátorít. És lám, ekkor válunk igazán testvéreivé egymásnak is. Álcák és szerepek lehullva végre igazán egymáshoz fordulatunk, igazán egymásra találunk. Így van közösségalkotó ereje ez ünnepnek. Sőt, családdá tesz bennünket, egy családdá, ahol mindnyájan egymásnak testvérei vagyunk. Az Atyának fiai, a Fiúnak testvérei, a Szentlélekben a szentháromságos közösség családtagjai. Ennél nagyobb ajándékot ember nem kaphat se Karácsonykor se máskor!

+ Fülöp

Görög Katolikus Kegytemplom
4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Iroda: Tel.: (42) 385-142

Zarándokok fogadása, vezetés, gk. és rk. szentmise előzetes megbeszélés szerint a Kegytemplom irodájában történik. A Máriapócsi búcsúk rendje, valamint a búcsúk és hétköznapok Istentiszteleti rendje az Egyház link alatt, az étkezés, szállás és lelki programok szervezésével kapcsolatos információk pedig a Lelkigyakorlatos- és Zarándokház link alatt találhatók meg. Kegykép: A kegyhely kialakulásában alapvető szerepe volt a könnyezés csodájának, amely miatt az egykori fatemplom helyén megépítették a mai bazilikát.E csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, az arcvonásai fájdalmat tükröznek. A templomi gyülekezet is csakhamar tudomást szerzett a csodás könnyezésről.Másnap nagy tömeg vonult a templomba. A szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez; a gyermek megérintette a képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves gyűrűt helyezett a kép elé, ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Máriát hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. A kép könnyezése megszakításokkal november 4.-től december 8.-ig tartott. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján az egri püspökhöz intézett rendeletével a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette. Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről.Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is. Az új pócsi kép, az elsőhöz hasonlóan, először 1715-ben kezdett könnyezni.

Augusztus 1.-én, 2.-án és 5.-én hullatott sűrű könnyeket. A történteket bizottság vizsgálta meg, és megállapította, hogy a templomot Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették. A kép másodszor 1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal szinte egy egész hónapon át. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot bazilika rangra emelte. Így épült a nyírségi tájba a máriapócsi kegytemplom a híres Mária-képpel, erőteljesen meghatározva az itt élők életét, befolyásolva jelenüket és jövőjüket.2003-ban Máripócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózat-ba, mint az a hely, ahol Mária könnyei bűnbánatot ébresztenek, könnyeket fakasztanak, és megtérést eredményeznek.