Ruszinokról

"RUSZIN" szó
Már a ruszinoknak többféle elnevezésük is van: ruténok, kárpátukránok, rusznyákok, kisoroszok.A "ruszin" szó régi hagyományokra tekint vissza: egyfelől a "rusz" országrészeket jelentette, amelyek a mai Ukrajnát és Belorussziát ölelik fel, másfelől a Lengyel Királyságban és a Litván Nagyhercegségben alkalmazott írott nyelvet. Mindkét vonatkozásban ellentéte tehát az orosznak.Már 19. századi Habsburg Birodalomban is használták a "rutén" kifejezést - jóllehet következetlenül, rendszertelenül - az ukránok megjelölésére. Korszerűbb alkalmazásában a Kárpátok hegységeiben és hegyoldalain élő keleti-szláv népeket jelöli a szó.
A ruszinok
A ruszinok egy köztes szláv nép, Európa kellős közepén a Kárpát-medence olvasztó tégelyében, a Kárpátok hegyláncainak északi és déli lejtőin. Hazájuk, mely Kárpátaljai Rusz néven vált ismeretté a keresztúton terül el, ahol Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország határai találkoznak. Magyarországon és a fent említett országokon kívül Európában még kisebb számban élnek ruszinok Romániában, Jugoszláviában,Csehországban és Németországban. Kanadában és USA-ban számuk mintegy 600ezer fő, Ausztráliában pedig 15ezer.Állítólag, hogy a ruszinok ősei fehér horvátok voltak. Konstantin görög császár 950-benazt írta, hogy lemkek és bolykok lakják a Bobinoju-hegy túloldalát, azt a vidéket, amit610 körül hagytak el a horvátok.A legnagyobb szláv népcsalád egy germán törzstől kapta a nevét. A ruszin szó eredetijelentése ugyanis északi germán-t, skandináv-ot jelent. A VIII. században, amikor a keletiszlávok ősei a történelem korszakába léptek, nem volt se közös nevük, sem közigazgatásilag megszervezett államuk. Állandó volt a viszály törzseik, falvak között. A legrégibb irat erről a Nesztor-krónika (1000) mely szerint az Iljmen-tó környékén élő szláv törzsek megunták a sok viszálykodást, egyesültek és a tengeren túli Ruotsi (Ruszj) nevű skandináviai törzstől (varégok) kértek segítséget. Ruotsi törzs elfogadta a meghívást és először az Iljmen-tó környékét szállta meg, majd a Dnyeper mentét is és Kiev (Kijev) központtal megszervezte az államot közigazgatásilag. A Ruotsiak vezetője Rusik (Rurik) volt. Az általuk megszállt terület a ruotsiak földje, azaz Ruszka Zemlja, röviden a Ruszj nevet kapta. A megszállók kétévtized multán annyira beleolvadtak a szláv többségbe, hogy semmi nyomot nem hagytakmaguk után. Unokáik már tiszta szlávok. A közigazgatásilag megszervezett területnek Ruszj lett a neve (Kijevi Rusz) lakosai pedig származásukra való tekintet nélkül a ruszin, ruszkij nevet kapták. A 912. évi szerződés, melyet Oleg kijevi fejedelem kötött a görögökkel, a fejedelemség lakosait már ruszinoknak nevezi. A XII. századig csak a kijevi fejedelemségnek volt Ruszj a neve, ettől kezdve lassan a többi fejedelemség is átvette az elnevezést.A XIII. században a tatárok elpusztították Kijevet. Így alakult meg délen a holics-velhíniai,északon a vladímiri, illetve moszkvai fejedelemség. Az előző a kijevi jogutódjának tartotta magát, de mert jóval kisebb volt annál, így Mala Ruszj-nak nevezték el. Közben a moszkvai megerősödött, s azért, hogy megkülönböztessék a kis-oroszoktól, elnevezték Nagy-Oroszországnak. Ezt az elnevezést aztán átvette a keleti szláv irodalom és a világ is. A magyar oklevelek a XVIII. század végéig csak a kijevi, illetve a holics-velhíniai fejedelemség lakosait hívja oroszoknak, a moszkvai fejedelemség lakóinak neve muszka, moszkovita. 1667-ben Kis-Oroszország nagyobbik része Nagy-Oroszországhoz került, majd néhány évszázad elteltével, hogy megkülönböztessék magukat a moszkovitáktól, felvették az ukrán nevet, ami "szélen lévőt" jelent. Ezek után csak a holicsi és a Magyarországon élő kis-oroszok maradtak ruszinok.Mivel az ukranizmus a XIX. században Gácsország (Galíciában) is tért hódított, így a holicsi ruszinok is elvetették a ruszin nevet. A XX. századra már csak Magyarországon a kárpátaljaiak nevezték magukat ruszinoknak. Latinul és magyarul ruthéneknek. Számolnunk kell azzal, hogy a ruszin terminus történelmileg összefogja több nemzetiség gyökereit. Például a galíciai-volhíniai lakosságot a magyarok oroszoknak nevezték, az Osztrák-Magyar Monarchia idején pedig már ruszinoknak nevezték őket.A későbbi történelem folyamán a Habsburg-dinasztia befolyásával oroszokból ruszinok, majd I. világháború befejeztével ruszinokból ukránok lettek, mely tendencia a mai napig tart. Cirill és Metód bizánci görög misszionáriusok 862-ben elviszik kereszténységet a Kárpátoktól délre élő ruszinok, akik fel is veszik azt. Létrehozzák a przemysli egyházmegyét a IX. században és így a Lemko területre is elkerül a kereszténység.(A mai Lengyelország déli része és Szlovákia északi-keleti vidékei.) 1396-ban a podóliai Koriatovics Tódor fejedelem letelepszik Munkácson és megalapítja az ortodox Szent Miklós kolostort a Szerzetes-dombon. 1440 körül a ruszinok első püspökei kormányozni kezdenek Munkácson.1692-ben a przemysli ortodox egyházmegye csatlakozik a Rómával létrejött egyházi unióhoz.1703-1711 a ruszinok csatlakoznak II. Rákoczi Ferenc magyar fejedelem, Munkács urának sikertelen szabadságharcához a Habsburg uralom ellen. Ekkor válik nyilvánvalóvá a ruszinok elkötelezettsége Rákóczi és a magyarság iránt. Ezt a hűséget Rákóczi azzal ismeri el, hogy a ruszinokat "Gens fidelissima" -nak, azaz "legkedvesebb népem"-nek nevezi, amire a ruszin nép a maga bátorságával, vezére iránti szeretetével rá is szolgált. 1771-ben létrehozzák az önálló munkácsi görög katolikus egyházmegyét, melynek székhelyét 1780-ban áthelyezik Ungvárra.Lucskaj Mihály 1830-ban kiadja az első ruszin nyelvtan könyvet.1847-ben Alexander Duchnovics kiadja az első ruszin nyelven írt iskolai tankönyvet.Az 1848-49-es szabadságharcban is magyarral együtt harcoltak a Habsburg birodalom ellen. Míg azonban II. Rákóczi Ferenc seregében főleg a parasztok ontották vérüket, 1848-49-ben a ruszin értelmiség sietett Kossuth zászlaja alá. Az ungvári papnövendékek hittestvérük. Vasvári Pál példáján felbuzdulva, honvédnek álltak be, és a magyar szabadságért harcoltak.1850-ben megalakul az első ruszin kulturális egyesület, melynek vezetője Alexander Duchnovics volt. A kurdokhoz hasonló politikai helyzetüknél fogva (nincs államuk) egymás közötti kapcsolataikat főleg a ruszin kultúra ápolása, annak átörökítése, ezek különböző fesztiválokon való bemutatása révén tartják. 1919. szeptember 10.- Saint-Germain-i egyezmény aláírásával kezdve lett, ahol is államuk megalapításával a Podkarpatszka Rusz (Ruthenia) államnevet kapták.(6 hónapig állt fenn!) 1939. március 15-én Kárpát-Ukrajna kinyilvánítja függetlenségét. A két világháború közötti politikájának megfelelően Magyarország Kárpátalját visszacsatolja, így vissza áll az ősi egység. Ungváron 1941-ben megalapítják a ruszinság első tudományos szervezetét, a Kárpátaljai Tudományos Társaságot. (A Magyarországi Ruszin Tudományos Intézet ennek a társaságnak az utódjaként működik.) Szomorú esemény következik be a ruszinok életében 1945. június 29-én. Csehszlovákia átadja Podkarpatszka Ruszt (Kárpátaljai Ruszt) a Szovjetuniónak. 1991. december 1-jén megerősítik Ukrajna függetlenségét. Kárpátalja lakosságának több mint 78 százaléka a terület önállósága mellett teszi le a voksát, amit az Ukrán Kormány a mai napig sem vesz tudomásul, megsértve ezzel az alapvető emberi jogokat.

RUSZINOK EREDETE
Van-e a hazai ruszinoknak anyaországuk? Ha lenne Kárpátalja lenne az, ahol jelenleg kb. 900.000 ruszin él. Ez a terület csaknem ezer évig Magyarország rész volt. Az első világháború után Csehszlovákiához, a második világháború után pedig a Szovjetunióhoz tartozott. Ez a felsorolás bizonyítja, hogy Kárpátalja soha nem tartozott Ukrajnához, mégis a felbomlott Szovjetuniónak ez az utódállama görcsösen ragaszkodik ehhez a területhez a mai napig, ugyanakkor az itt élő ruszinoknak, magyaroknak, németeknek és egyéb kisebbségeknek nem biztosítja az alapvető nemzetiségi jogokat sem. Erről tanúskodik az 1990. évi kárpátaljai referendum, melynek alkalmából a hétféle nemzetiségű lakosság 78 százaléka Kárpátalja autonómiát követelte, de az ukrán kormány e jogos követelést visszautasította. Nem véletlen tehát, hogy ezek után külföldön alakult meg Kárpátalja, azaz Ruthénia illegális kormánya.

A ruszinok területi elhelyezkedése

A Ruszin Élet korábbi számaiban már vizsgáltuk a ruszinok eredetét és történetük egyes aspektusait. Ily módon képet kaptunk arról, hogyan fejlődött ez az etnikum az idő dimenziójában. Indokolt ugyanakkor feltárni ennek a folyamatnak a térbeli vonatkozásait is. A ruszinok területi elhelyezkedése jelenleg a következőképpen néz ki. Ezzel kapcsolatban talán érdemes megjegyezni – és erről szintén már tettem említést korábban -, hogy a mai ruszinokat joggal nevezik Közép – Európa kurdjainak, hiszen szétszórva élnek a régió 8 országában: Ukrajnában, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Horvátországban.A legtöbben (becslésem szerint mintegy 770-800 ezren ) Ukrajnában, Kárpátalján élnek 10 városban, 28 város jellegű településben és mintegy 560 faluban. Ruszinok kivétel nélkül minden kárpátaljai faluban találhatók (tehát 561-ben) és ha figyelembe vesszük, hogy ezek közül csak 72 falu magyar és néhány falu román többségű, akkor mintegy 480 falu ruszin többségű.

Az említett 561 kárpátaljai falu közigazgatásilag 257 községi tanácson belül funkcionál. Ruszin többségű minden kárpátaljai város és városi jellegű település. Az ukrajnai Kárpátalja (vagy Kijevhez viszonyítva Kárpátontúl) megye járásai közül ruszin többségű 11. (huszti, ilosvai, munkácsi, nagybereznai, ökörmezői, perecsenyi, rahói, szolyvai, técsői, ungvári és volóci) és csak 2 járás (berekszászi és nagyszőlősi) magyar többségű.
Szlovákiában a ruszinok száma a legutóbbi 1991-es népszámlálás adatai szerint a következőképpen alakult: közülük mintegy 17 ezer fő ruszin nemzetiségűnek vallotta magát, mintegy 14 ezer fő ukránnak és mintegy 2 ezer fő orosznak. Ugyanakkor ruszin anyanyelvűnek deklarálta magát 49.100 fő, ukrán anyanyelvűnek pedig 9.500 fő. Tekintettel arra, hogy az erőteljes elszlovákosítás miatt nagyon sok szlovákiai ruszin a legutóbbi népszámláláson szlováknak vallotta magát (pedig a családban még most is gyakran beszélik a ruszin nyelvet), egyes becslések szerint a ruszinok száma Szlovákiában elérheti akár a 120-130 ezer főt is. Szlovákiában a ruszinok főleg Kelet-Szlovákiában (egyes források szerint mintegy 300 településen, mások szerint több mint 250-en), különösen a felsővízközi, homonnai, nagymihályi, varannói járásban,kisebb mértékben a bártfai, eperjesi, kassai, ólublói, tőketerebesi járásban élnek, nagyjából egy tömbben, illetve sávban. Kisebb szórványokban Szlovákia más részein is megtalálhatók, elsősorban Pozsonyban.
Lengyelországban a ruszinok számát mintegy 60 ezer főre becsülik. Igen szétszórtan élnek főleg a délkelet-lengyelországi vajdaságokban (Krynica térségében, valamint Grybow-tól, Jaslo-tól, Dukla-tól, Lesko-tól, délebre, Sanok-tól pedig délnyugatra), valamint Alsó-Sziléziában Legnica térségében és a lengyelországi tengermellék egyes településeiben. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy 1945-1947-ben az akkori lengyel kormány több 100 ezer lemkó ruszint erőszakkal arra kényszerített, hogy hagyják el ősi dél-kelet-lengyelországi szállásterületüket. Egy részüket (mintegy 60%), az úgynevezett lakosságcsere révén- azon a címen, hogy őket ukránoknak dekralálták – a Szovjetunióba Ukrajnába deportáltá 1945-ben. Más részüket (mintegy 40%),a szerencsésebbeket a Lengyelországból kitelepített németek helyére Alsó Sziléziába és a lengyelországi tengermellékre internálták, 1947-ben a szégyenletes, úgynevezett Visztula-akció során. Az utóbbiak közül egyre több ruszin költözött vissza a délkelet-lengyelországi ősi szállásterületre, különösen a rendszerváltozás óta.
Csehországban hivatalos adatok szerint 1,7 ezer ruszin él (becslések szerint számuk mintegy 12 ezer fő). Főleg Prágában, Brünnben és szétszortan sok más településen találhatók, különösen a Szudéta-vidéken. Az utóbbi vidékre a második világháború után kitelepített németek helyére kerültek a Kelet-Szlovákiából történt szervezet áttelepítés révén.
Magyarországon a ruszinok számát csak becsülni lehet (mintegy 5-6 ezer fő), mert még a legutóbbi 1989-es szocialista népszámlálás során is őket nem tekintették külön etnikumnak és ehelyett jogtalanul szlovákoknak deklarálták. Így a második világháború óta a magyarországi ruszinok számáról hivatalos adatok nem jelentek meg. Ma Magyarországon a ruszinok fő szállásterülete az ország északkeleti részén van, főleg Borsod-Abaúj-Zemplém és kisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Fontos megemlíteni, hogy az északkelet-magyarországi ruszinok nagyobb része szinte teljesen elmagyarosodott, különösen jellemző ez a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jelentős volt a ruszinok elmagyarosodása, sőt talán egyes esetekben elszlovákosodása, de mégis itt maradt fenn viszonylag a legjobban a ruszinok nemzeti identitása, elsősorban két település esetében: a mintegy 440 lakosú Komlóskán, amely joggal a mai Magyarország legruszinabb falujának tekinthető, mert az ottaniak legalább 95% ruszin, valamint a 3,6 ezer fős Múcsonyban, ahol a lakosság mintegy kétharmada ruszin. Az utóbbiban Magyarország első ruszin önkormányzata jött létre 1995-ben és az ottani általános iskolában fakultatív ruszin nyelvoktatás indult 1996-ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak még más települések is, ahol a helyi lakosok beszélik (ha hiányosan is) vagy megértik a ruszin nyelvet, esetleg ruszin népdalokat vagy imaszövegeket is tudna: Erdőhorváti, Kány, Mogyoróska, Oroszgadna. Mondható ez Abod, Filkóháza, Görömböly, Irota, Rakaca, Rudabányácska, Sajópálfala, Tornabarakony, Vajdácska, Végardó, Viszló stb. esetében is. A XVIII. Században mindenesetre még több tucat település volt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, ahol ruszinok is éltek. Északkelet-Magyarországon kívül ruszinok jelenleg szétszortan még sokfelé élnek hazánkban: a legnagyobb számban Budapesten.
Romániában egyes források szerint a ruszinok száma mintegy 20 ezer főre becsülhető (hivatalos adatok szerint mintegy 1 ezer fő), Főleg Máramaros megyében mintegy 18 településen (Felsőróna, Karácsonyfalva, Kassópolyana, Máramarossziget, Ruszkópolyana, Ruszkova, Remete, Rónaszék, stb.) élnek ruszinok. Arad megyében szintén van egy ruszinok is lakta falu Németpereg. Ezenkívül szétszórtan az országban máshol is találhatók, így például Kolozsvárott és Bukarestben.
Szerbiában a legutóbbi 1991-es népszámlálás adatai szerint mint egy 17,9 ezer ruszin és mintegy 2 ezer ukrán élt (más hivatalos források szerint a ruszinok száma mintegy 19 ezer fő, becslések szerint mintegy 25 ezer fő volt. A szerbiai ruszinok főleg Bácskában és a vajdasági Szerémségben több mint egy tucat településen találhatók. A legruszinabb település Szerbiában Bácskeresztúr (1991-ben 5.632 lakossal, ahol zömmel ruszinok élnek), amelyet gyakran a szerbiai ruszinok „fővárosának” is szoktak nevezni. Ott működik a világ egyetlen ruszin tannyelvű gimnáziuma. Az ugyancsak bácskai Kucorán a ruszinok száma, 2.462 fő volt (1991-ben), Újvidéken pedig 2.300 fő. Figyelemreméltó ruszinok is lakta települések még Bácskában: Sajkásgyörgye, Verbász, Boldogasszonyfa, Bácstopolya, Zentagunaras, Kula, Torsza, stb. valamint a vajdasági Szerémségben: Bacsinci, Berkaszovó, Bikics, Dol, Indzsija, Szremszka, Mitrovica, stb. A felsorolt településeken kívül ruszinok szétszortan kisebb létszámban még sok más helyen is élnek Szerbiában.
Horvátországban hivatalos adatok szerint a ruszinok száma mintegy 3,5 ezer fő, becslések szerint pedig mintegy 5 ezer fő. A legutóbbi gyilkos délszláv háború előtt a horvátországi Szerémségben Vukovarun (974 fő), Petrovciban (737 fő), Mikluąevciban (493 fő)stb., míg Szlavoniában Vinkovciban és a környező Andrijevciban (együttvéve 209 fő), a Dakovo környéki Piąorevciban (44fő), a Zsupanja környéki Rajevo Seloban és Gunjaban (együttvéve 136 fő), Eszéken és környékén (105 fő),valamint, Fiuméban/Rijekában (85 fő), és Zágrábban (141 fő),stb. éltek. A testvérháború során a horvátországi ruszinoknak, különösen Vukovaron, Petrovciban és Mikluąevciban emberveszteségeik is voltak, ezenkivül sokan közülük erőszakos kitelepítés szenvedő alanyai lettek. Kénytelenek voltak menekülni minden vagyonukat hátrahagyva különböző helyekre, főleg Zágrábba, részben külföldre, elsősorban Németországba. Csak az utóbbi időben egyesek közülük lassan kezdenek visszaszálingózni korábbi lakóhelyükre, amit a délszláv helyzet ingatag stabilizálása tette lehetővé.
Az USA-ban a ruszinok száma hivatalos adatok szerint mintegy 12,5 ezer fő, becslések szerint mintegy 620 ezer fő. Főleg Pensylvania államban élnek, de szorványokban az USA egész területén, így egyebek között New Yorkban, Floridában, Kaliforniában, a Nagytavak vidékén stb.
Kanadában becslések szerint mintegy 20 ezer fő a ruszinok száma, míg Ausztráliában mintegy 2,5 ezer fő. Németországban pedig néhány ezer fő.


Popovics Tibor Miklós
(A térképek forrása: P. R. Magocsi professzor; Torontói Egyetem, Kanada)


 



Miskolc-Görömbölyi Rákóczi szobor

 

© 2010-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc - Impresszum
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges
A honlap a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült